Ma a beszámolási kötelezettségről, a beszámoló fajtáiról lesz szó
Beszámolási kötelezettség terheli Az Sztv. hatálya alá tartozó:
- Előtársaságot (az előtársasági időszakról)
- A folyamatosan műkdödő gazdálkodót (az üzleti év egészéről)
- Az átalakuló vállalkozást (az átalakulás előtti időszakról)
- A felszámolással, végelszámolással megszűnő vállalkozást (az eljárás előtti időszakról ill. az eljárás végeztével.)
A beszámoló lehet:
- Éves beszámoló. A folyamatos tevékenységről meghatározott időszak lezárását követően számot adó beszámoló.
- Konszolidált beszámoló. A befolyásolási jgosultságok alapján kapcsolt vállalkozásokból álló vállalatcsoport egészének tevékenységéről számot adó, az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) éves beszámoló.
- Vagyonmérleg tervezet. A szervezeti változással összefüggő vagyoni állapot felmérését célzó vagyonmérleg-tervezet, végleges vagyonmérleg, vagyonfelosztási javaslat.
Egyszerüsített éves beszámoló
Azok a vállalkozások készíthetik, akik egyszeres könyvvitelt vezetnek, és megfelelnek a jogszabályban rögzített feltételeknek. Pl.: társasházak, társadalmi szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok.
Egyszerüsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, amelynél két egymást követő évben, a mérleg fordulónapján három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az előírt mértéket:
- a mérleg főösszege nem haladja meg az 500 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
- a tárgyévben foglalkoztatottak átlagos létszáma az 50 főt.
Kivétel:
- a részvénytársaság, az összevont (konszolidált) beszámolót készítő vállalkozás
- az a vállalkozás, ahol az üzleti év eltér a naptári évtől
- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe
- az a vállalkozás, amelynek kibocsátott értékpapírjai a tőzsdén szerepelnek.
Sajátos egyszerűsített beszámoló:
Jogi személyiséggel nem rendelkező és könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozók vezethetik.
- Nincs kiegészítő melléklet
- Nem értékelhet piaci értéken
- Nettó bevétel 100 mó Ft alatt és 50 főnél kevesebb foglalkoztatott
A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata.
Az a tevékenység, amelynek során a gazdálkodó a működése során előforduló vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatos nyílvántartást vezet és azt a mérleg fordulónapján az üzleti év végén lezárja.
A könyvvezetés és a beszámolók között szoros kapcsolat van. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztását szolgáló eszöz.
Egyszerüsített beszámolót készítő csak egyszeres könyvvitelt vezethet.
Az éves beszámolót, ill. Az egyszerüsített éves beszámolót készítő csak a kettős könyvviteli rendszerben vezetheti nyilvántartásait.
Konszolidált éves beszámoló csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készíthet.
Az éves beszámoló részét képező mérlegek felépítése.
Az éves beszámoló a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll.
Az üzleti jelentés nem része az éves beszámolónak, de Az Sztv. előírása alapján a beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni.
A mérleg olyan kétoldalú vagyonkimutatás, amely egy adott üzleti időpontra (a fordulónapra) vonatkoztatva összevontan, pénzértékben tükrözi a vállalkozás eszközeit, és mutatja az eszközök finanszírozási forrását, eredetét.
Az éves beszámolót Az Sztv. 1. sz. Melléklete tartalmazza. A vállalkozás két mérleg séma közül választhat.
Az “A” változat mérlegszerűen tartalmazza a vállalkozás eszközeit és forrásait.
A “B” változat lépcsőzetes elrendezésű.
Azt, hogy a vállalkozó melyik sémát választja a Számviteli politikában kell rögzíteni. Ha a sémát megváltoztatjá, az adatok összehasonlíthatóságát biztosítani kell, és a kiegészítő mellékletben a változás okát indokolni kell.
A mérlegtételek tartalmának azonban mindkét váltzatban azonosaknak kell lenniük.
A következő részben a mérleg tartalmáról, a mérlegtételek csoportosításáról lesz szó.