Minden ami számvitel... A-tól Z-ig

Számvitel vizsgára készülsz, vagy szeretnéd ismereteidet bővíteni, netán most ismerekedsz a tantárggyal vagy csak egyszerűen kíváncsi vagy? Ha a válasz igen, akkor itt a helyed! Gyere, és számvitelezz Te is!

Forgóeszközök

Az értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő okirat. Pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret. Közgazdasági tartalmát tekintve: olyan okirat vagy elektronikus formában tárolt jel, amely valamilyen vagyoni értékű jogot testesít meg és forgalomképes. A vállalkozás az értékpapírt a beszerzés célja szerint minősíti forgóeszköznek vagy befektetett eszköznek.

 

Egy évnél rövidebb befektetési idejű értékpapírnak kell minősíteni a eladási célra vásárolt kötvényeket, részvényeke, visszavásárolt saját részvényeket, üzletrészeket és az egy éven belül lejáró egyéb értékpapírokat.

 

Az értékpapír hasznosítási cél szerinti minősítése az évek között változhat, ennek eredményére és vagyonra gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

 

A visszavásárolt saját részvényeket, saját üzletrészeket az értékpapírok között kell kimutatni, mivel a visszavásárolt saját részvényeket, saját üzletrészeket az értékesítési kötelezettség miatt nem lehet a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolni. A vállalkozó ezeket legfeljebb 1 évig tarthatja magánál. Ha ez idő alatt az ilyen értékpapírt nem értékesítik, azt be kell vonni.

 

Értékpapírok csoportosítása:

 

a) bennük foglalt jog szerint: hitelviszony, társasági hitelviszony vagy követelés, részesedés, áruval kapcsolatos jog

b) átruházás lehetősége szerint: bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló

c) hozama szerint: nem kamatozó, fix kamatozású, változó kamatú, átmeneti

d) lejárat szerint: rövid, közép, hosszú, és lejárat nélküli

e) forgalomképesség szempontjából: közforgalomra szánt, meghatározott körben forgalmazott

f) kibocsátói irány szerint: belföldi forgalomra, nemzetközi pénzpiacra szánt

g) kibocsátók köre szerint: állam – önkormányzat, bankok, vállalkozások

 

B/III.

B/III/1.           Részesedés kapcsolt vállalkozásban                          371

B/III/2.           Egyéb részesedés                                                      372

B/III/3.           Saját részvény, saját üzletrész                                   373

B/III/4.           Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értp.         374

                        (kötvény, diszkont értékpapír)

                        Értékpapír elszámolási számla (technikai szla)          375

                        Értékpapírok értékvesztése és visszaírása                 378

                        Értékpapírok értékelési különbözete                         379

 

Az értékpapírok állományba vétele bekerülési értéken történik, amely eltérhet az értékpapír névértékétől. A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési értékének nem része a vételárban elismert kamat. A bekerülési érték része lehet a fizetett megbízási és opciós díj.

Vagyoni hozzájárulásként átvett értékpapír esetén bekerülési értéknek minősül a létesítő okiratban meghatározott összeg.

 

A követelés kiegyenlítéseként kapott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értékének tekintendő:

- zálogjoggal biztosított követelés esetén a csereszerződésben megjelölt összeg,

- felszámolási eljárás során a vagyonfelosztási javaslatban megjelölt érték,

- csődeljárás esetén az egyezségi tárgyaláson elfogadott összeg.

 

A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bekerülési értékének a tényleges beszerzési ára tekintendő.

 

Mérlegkészítéskor az értékpapírokat egyedileg kell értékelni.

 

A tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke.

A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyv szerinti értéke és felhalmozott kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, ez tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Visszaírással csökkenteni kell a korábban elszámolt értékvesztést, ha a értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értékét.

 

A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követően kell a deviza árfolyamváltozás hatását megállapítani.

 

Ha a tartós hitelviszonyt megtestesítő, forgatási célú értékpapír bekerülési árában kamat összegét is elismerték, azt a vételárból ki kell emelni, így a tárgyév eredményében az időarányos kamatbevétel szerepel.       

 

Sajátos a diszkont értékpapírok beszerzésének elszámolása, mivel az értékpapír névértékében lévő időarányos kamatot is el kell számolni.

A diszkont értékpapír olyan értékpapír, amelyet névértéke alatt bocsátottak ki. A vevő az értékpapír vásárlásakor kevesebbet fizet, mint amennyi a papíron feltüntetett névérték. Az értékpapír beváltásakor a névérték összegét fizetik ki, tehát olyan fix kamatozású értékpapír, amely sajátos módon tartalmazza a kamat összegét.

Az időbeli elhatárolás elve alapján aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni az értékpapír vásárlójának a diszkont hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértékében lévő, időarányosan járó kamat összegét. Az aktív időbeli elhatárolást csak akkor lehet megszűntetni, ha az értékpapír már nincs a vállalkozás tulajdonában.

 

Értékvesztés

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztés kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerint értéke és kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentő összegű. Az elszámolt értékvesztés következtében az értékpapírok a mérlegben csökkentett értéken szerepelnek. Ha a következő évben az értékpapír piaci megítélése tartósan meghaladja a könyv szerint értéket, az értékvesztést visszaírással kell megszüntetni.

 

A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után mérlegkészítéskor az időarányosan járó kamatot el kell számolni.

 

A kiegészítő mellékletben az értékpapírokkal kapcsolatban olyan számszerű hivatkozásokat, magyarázatokat kell megadni, amelyek a tulajdonosoknak, befektetőknek  továbbá a piaci szereplőknek a vállalkozás pénzügyi befektetései megítéléséhez szükségesek.

 

A tőzsde koncentrált piac, ahol helyettesíthető tömegárukkal kereskednek az erre képzett és felhatalmazott résztvevők. Nyílt piaci forma, amelynek keretében effektív ügyletek (tényleges áru megszerzésére, leszállítására kötött szerződés) és spekultatív ügyletek (a résztvevők a piaci ár, árfolyamkülönbségek eredményének megszerzésére törekednek) valósulnak meg.

 

Tőzsdék csoportosítása:

1/ értéktőzsde

2/ áru- és értéktőzsde

3/ árutőzsde

 

Tőzsdei ügyletek

Az ügyletek esetékessége alapján a piac csoportjai:

a/ azonnali, prompt: a szerződés azonnali szállítást és kiegyenlítést tesz szükségessé.

b/ határidős, terminpiac: jelenben kötött adásvétel, későbbi időpontban megvalósuló teljesítés.

 

A pénzpiac a rövidlejáratú pénz és hitelműveletek piaca, amely mindig bankszerűen működik. A pénzpiacon megjelenő eszközök: váltók, az állampapírok közül a kamatozó kincstárjegy, rövidlejáratú bankbetét és bankhitel, rövidlejáratú letéti jegy.

 

A tőkepiac a hosszúlejáratú, éven túli ügyletek megvalósulását jelenti. Szereplői: lakosság, cégek, költségvetés. Eszközei: hosszúlejáratú bankbetétek és bankhitelek, részvények, kötvények, záloglevelek.

 

Határidős ügylet, meghatározott árfolyamon történik a vásárlás későbbi időpontra vonatkozóan:

- forward ügylet: egy ügyletből áll, amelyben a felek egy későbbi időpontra vállalják egy árucikk adásvételét, a kötés során megállapított áron.

 

- futures ügylet

Olyan jogilag kötelező határidős ügylet, amelyet tőzsdén kötnek. Olyan tőzsdei adásvételi ügylet, amelyre kötött szerződésben az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott mennyiségű és minőségű tőzsdei árut, egy meghatározott jövőbeli napon, előre meghatározott áron átad, illetve átvesz.

- opciós ügylet

A tőzsdei eladási vagy vételi opció olyan határidős ügylet, amelynek jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban, illetve időtartamon belül meghatározott árura határidős ügyletet eladóként vagy vevőként kössön az opció kötelezettjével, aki az ügyletet eladóként vagy vevőként köteles megkötni.

 

Vételi opció esetén az opció megvásárolója opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben rögzített áron, a szerződésben kikötött határidő lejárta napján dönthessen arról, hogy vásárol-e vagy az opciós díj elvesztése ellenében lemond vásárlási jogáról. A vételi opció vevője nem köteles vásárolni, eladója azonban köteles eladni.

 

Eladási opció vevője jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben foglaltak szerint eladjon, de az opciós díj elvesztése ellenében elállhat az eladástól. Nem köteles eladni.

Az eladási opció eladója arra vállal kötelezettséget, amennyiben az eladási opció vevője él az opció jogával, akkor vásárol a szerződésben foglalt feltételekkel.

 

A kötési árfolyamot nevezik lehívási árfolyamnak is. Az az ár, amelyen az opció lejáratakor vételi opció esetében a vevő jogosult vásárolni.  Lejárati árfolyam az opció lejáratakor az opció tárgyát képező termék spot (azonnali) árfolyama, amelyen a terméket az azonnali piacon megvásárolni, vagy eladni lehet. Opciós díj annak a jognak az ára, amely lehetővé teszi, hogy a vételi opció vevője a szerződéstől jogkövetkezmények nélkül elálljon olyan esetben, amikor az opció tárgyának árfolyamat számára kedvezőtlenül alakul. Az opciós díj az opció kötelezettjének az eladónak a bevételek, amely az ügylet kimenetelétől függetlenül nem követelhető vissza.

 

A vételi opciónak akkor van nyeresége, ha a spot árfolyam nagyobb a vételi jog lejárati értékénél. Vételi opciós ügyletnél az opció vevőjének nyeresége elméletileg korlátlan, maximális vesztesége az opciós díj összegével egyenlő. A vételi opció eladójának a nyeresége maximum a kapott opciós díj lehet, vesztesége viszont elméletileg korlátlan.

 

Swap ügylet: két partner közötti megállapodás, amelynek keretében egy előre meghatározott formula szerint cserélnek ki egymással jövőbeli pénzáramlásokat. Közvetlen formában vagy közvetítő segítségével kerül sor.

 

Kamatláb swap: meghatározott kamatfizetések kicserélésére, azonos pénznemben, meghatározott eszmei tőkére és meghatározott időtartamra vonatkozóan.

 

Devizaswap: egy adott devizában felvett hitel tőkeösszegét és kamatait egy másik devizában felvett hitel tőkeösszegére és kamataira cserélik.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 41
Tegnapi: 202
Heti: 994
Havi: 4 190
Össz.: 899 473

Látogatottság növelés
Oldal: Forgóeszközök
Minden ami számvitel... A-tól Z-ig - © 2008 - 2017 - szamvitelezz.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: m?rleg - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »