Lízing fajtái, könyvviteli elszámolása, a különböző lízing szerződések tartalma.
A lízing, egy olyan bérbevételi ill. bérbeadási szolgáltatás, amelynek során a lízingbe vevő valamely eszközt a lízingbe adótól használat céljára, meghatározott időtartamra, a szerződésben előírt lízingdíj megfizetése mellett bérbe vesz.
A lízing tehát egy olyan szerződéses kapcsolat, amelynek két szereplője van:
- a lízingbeadó, aki azzal a céllal állít elő vagy vásárol különböző tárgyi eszközöket (épület, termelő berendezés, gép, szállítóeszköz, gépjármű stb.), hogy azokat tartósan, meghatározott díj ellenében más vállalkozásoknak használatra átadja.
- a lízingbevevő, aki a vállalkozási tevékenységéhez szükséges eszközöket a lízing-szerződésben foglalt feltételek szerint tartós használtra bérbe veszi.
Pénzügyi (finanszírozási) lízing
A pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő meghatározott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra.
Pénzügyi lízing esetében a lízingbe vevő a szerződésben kikötött időtartam lejártával -amennyiben a szerződésből adódó kötelezettségeinek eleget tesz - tulajdonjogot szerez az adott dologra.
Pénzügyi lízing esetében a lízing díj két részből áll: egy tőketörlesztő és egy kamattörlesztő részből. A tőketörlesztő rész a tárgyi eszköz beszerzési árát és a lízingbe adó költségeit, míg a kamattörlesztő rész a még ki nem fizetett vételár kamatait tartalmazza.
A pénzügyi lízing, a lízingbeadó oldaláról vizsgálva olyan, mintha a lízingbevevőnek, a lízing tárgyával fedezett kölcsönt nyújtana, ezért nevezik finanszírozási lízingnek is.
Operatív lízing esetében a lízingbe vett tárgyi eszköz csak átmenetileg, a lízing szerződés lejártáig marad a lízingbe vevő birtokában. A lízingbevevő - amennyiben az adott eszközre már nincs szüksége a szerződést annak lejárata előtt megszüntetheti.
A szerződés lejártakor pedig dönthet arról, hogy meghosszabbítja-e vagy sem, a lízingszerződés azonban tartalmazhat olyan kikötést is, hogy a szerződés lejártakor a lízingbevevő meghatározott összegért a lízing ügylet tárgyát képező eszközt köteles megvásárolni.
A lízing tárgyát képező eszközök a lízingbe adó tulajdonát képezik, a beszerzés, valamint a lízingügylet teljes kockázatát a lízingbeadó viseli. Operatív lízing esetében ugyanis a lízing futamideje általában rövidebb, mint az adott eszköz hasznos élettartama, így a leírási idő alatt többször is lízingelhető, így a lízingtársaság költségei több, egymást követő lízingügylet során térülnek meg.
Az operatív lízinget nevezik szerviz vagy üzemelési lízingnek is, mert a lízingbeadó ezen ügylet keretében maga gondoskodik a lízingbe adott eszköz szervizeléséről, karbantartásáról.
Az operatív lízingre általában az a jellemző, hogy a berendezés gyártója egyben a lízingbeadó is. Ez elsősorban az erkölcsileg gyorsan avuló termékek (pl. számítógépes rendszerek) esetében jellemző.
A lízingszerződésben megállapított díj két alapvető elemből áll:
- a lízingtárgy szerződés szerinti értékének törlesztő részlete (tőketörlesztés) és
- a fennálló tartozás után esedékes kamat.
Lízingdíj megállapításánál a bérbeadónak figyelembe kell vennie a tőkelekötés nagyságát, a fizetések gyakoriságát és összegét, a futamidőt, az irányadó kamatlábat, az elvárt hasznot stb.
Teljes lízingdíj = (egy időszakra eső lízingdíj x időszakok száma) + egyéb költségek
A fizetendő teljes lízing és a teljes ár hányadosa határozza meg a lízingszorzót, képletben:
Lízingszorzó = fizetendő teljes lízing / a lízingtárgy teljes ára
Rövidebb futamidővel vagy az időszak elején kért nagyobb befizetésekkel a lízingszorzó értéke leszorítható, ami alapján könnyen megtévesztő lehet egy lízingajánlat.
A lízingügyleteket meg kell különböztetni a részletfizetésre történő vásárlástól részletfizetésnél a szerződésben az eladó a tulajdonjogát legfeljebb a vételár kiegyenlítéséig tarthatja fenn. Az eladó a részletfizetési kedvezménytől akkor állhat el, ha az a vevő az esedékesség időpontjában nem fizeti meg. A tárgyi eszközben bekövetkezett értékcsökkenés, kár teljes egészében a vevőt terheli. A termékeladásnak minősülő tárgyi eszköz részletre történő vásárlásánál a lízingbevevőnek a teljes áfa megfizetése után lehet az áfát visszaigényelnie.
Nyílt végű pénzügyi lízing
Lízingbeadónál:
Eszköz beszerzés lízing céljából 6/454
Levonható áfa 66/454
Kötelezettség kiegyenlítése 54/384
Számlázás a lízingbe vevő felé 98/91-92
Törleszés elszámolása számla alapján:
Törleszető részlet áfája 11/467
A kapott törlesztő részből a töke 384/198
Kapott törlesztésből az áfa 384/311
Kapott törlesztésből a kamat 384/974
Lízingbe vevőnél
A leszámlázott eszköz nyilvántartásba vétele 161/448
Aktiválás 13-14/161
Törlesztés elszámolása:
Törlesztő részlet átvezetése 448/479
Kapcsolódó áfa 466/479
Ha nem vonható le 867/479
Esedékes kamat állománybaba vétele 872/479
Törlesztő részlet áfa és kamat utalása 479/384
Zárt végű
A lízingbe adónál:
Eszköz beszerzés lízing céljából 26/454
ÁFA 466/454
Kiegyenlítése 454/384
Számlázás a lízingbe vevőnek 198/91-92
Lízingbe adott eszköz kivezetése 814/26
A teljes lízingdíj áfa tartalma 311/467
ÁFA teljes összegének telj. 84/311
Törlesztés elszámolása számla alapján
Kapott törlesztésből a tőkerész 384/198
Kamat 384/974
A lízingbe vevőnél
Eszköz nyilvántartásba vételel 161/448
Áfa 466/454
ÁFA pénzügyi rendezése 454/384
Tőketörlesztés szerződés szerint 448/38
Árfolyamnyereség (realizált) 448/976
Árfolyamveszteség (realizált) 876/448
Kamatrész elszámolása pénzügyi rendezéskor 872/38
Tárgyévet időarányosan terhelő fizetendő kamat 872/482
Külföldi pénzértékre szóló lízingtartozások mérleg fordulónapi értékeléséből eredő jelentős árfolyam különbözetek elszámolása
Árfolyamnyereség 448/368
Árfolyamveszteség 368/448
Az összevont árfolyam különbözet nyereség 368/976
veszteség 876/368