Minden ami számvitel... A-tól Z-ig

B/I/1. Anyagok                                                                                

B/I/2. Befejezetlen termelés és félkész termék                                              

B/I/3. Növendék, hízó és egyéb állatok                                                      

B/I/4. Késztermékek                                                                                           

B/I/5. Áruk                                                                                                        

B/I/6. Készletekre adott előlegek

A mérlegben kimutatott készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, rövid távon szolgáló eszközök.

A készletek eredetük szerint:

-  vásárolt készletek azok az eszközök, amelyeket a vállalkozás az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fog felhasználódni (anyagok 21-22, áruk 26-28)

- saját termelésű készletek vagy az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.

(befejezetlen és félkész 23, növendék- hízó és egyéb állat 24, késztermékek 25)

- a készletek között kell kimutatni továbbá: a növendék, hízó és az egyéb állatokat

- a gazdasági taralmát tekintve követelésnek minősülő készletekre adott előleget (áfa-t nem tartalmazó összegben)

Vásárolt készletek

Anyagok olyan munkatárgyak, amelyek a termelési folyamatban egyszer vesznek részt, értékük teljes egészében átmegy az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe. (nyers és alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, fűtőanyagok, fenntartási anyagok és egyéb anyagok)

Az áruk azok a termékek, szolgáltatások, amelyeket a vállalkozó változatlan formában való továbbértékesítés céljából szerzett be.

- kereskedelmi áruk:

- betétdíja göngyöleg (mindaz a csomagolási eszköz, amely a termék szállítása, tárolás közben a sérüléstől óvja, többször felhasználható, rá a  kibocsátójának visszaváltási kötelezettsége van). Az export céljára szolgáló csomagolóeszközök nem minősülnek betétdíjas göngyölegnek.

- közvetített szolgáltatások: azok a teljesítmények, amelyeket a megrendelővel kötött szerződés alapján a vállalkozó más vállalkozóval végeztet el és változatlan formában tovább értékesíti a megrendelőnek

A vásárolt készleteket tényleges beszerzési áron vagy azt közelítő becsléssel megállapított értéken kell a mérlegben szerepeltetni, csökkentve a Szt. szerint elszámolandó értékvesztés összegével, növelve a visszaírással.

A vállalkozó döntése alapján:

- nem vezet sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást

- csak értékbeni nyilvántartást vezet

- csak mennyiségi nyilvántartás vezet

- mennyiségi és értékbeni nyilvántartást egyaránt vezet.

A záró készlet értékének megállapításához különböző értékelési módszereket alkalmazhat: 

Az egyedileg tételesen hozzárendelhető beszerzési ár használata akkor lehetséges, ha a mérlegben értékelendő vásárolt készlet egy beszerzésből származik.

Az átlagos (súlyozott) beszerzési ár használata akkor előnyös, ha a mérlegben értékelendő készletből az adott év során többször is volt időben és árban változó beszerzés, illetve nyitó készlet is volt. Az átlagos beszerzési ár meghatározásánál a vállalkozó  választhat: minden beszerzés után újra és újra kiszámítja és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján határozza meg, vagy időszakonként számítja ki.

A kifogyás sorrendjén alapuló eljárások:

- FIFO elv szerint a legrégebbi készletből történi a felhasználás, így a zárókészlet mindig az utoljára történő beszerzésből származik

- HIFO elv alapján a legmagasabb beszerzési áron bevételezett készletből történik a felhasználás (folyamatosan leértékel és a piaci ártól elmarad)

- LOFO elv alapján a legalacsonyabb beszerzési áron bevételezett készletből történik a felhasználás (folyamatosan felértékel, a piaci árhoz folyamatosan közelít)

- LIFO elv szerint az aktuális felhasználás mindig az utolsó beszerzésből történik, a piaci árral ellentétesen mozog (nem valós, se nem óvatos)

A vállalkozások a vásárolt készletek évközbeni nyilvántartására a tényleges beszerzési árakon kívül alkalmazhatnak elszámoló árat, illetve fogyasztói árat is.

Az árkülönbözet, illetve az árrés hozzárendelésével mérlegkészítéskor megállapítható a beszerzési ár.

Az árkülönbözet számla az elszámoló ár és a beszerzési ár különbözetét tartalmazza, ebből következően, ha az árkülönbözet számla T egyenlege mutat, a vállalkozás elszámoló ára alacsonyabb, mint a tényleges beszerzési ár, K egyenleg esetén a vállalkozás kedvezőbb áron szerezte be a készleteit, mint annak nyilvántartási ára.

Ha a nyilvántartás fogyasztói áron történik, a beszerzési ár és a fogyasztói ár különbözetét árrés számlákon kell elszámolni a készletmozgások alkalmával. A fogyasztói ár áfa-t is tartalmaz.

Elszámoló ár alkalmazása esetében a vállalkozónak a számviteli politika keretében döntenie kell az elszámoló ár képzésének módjáról, tartalmáról. (tartalmazza-e a beszerzéshez kapcsolódó mellékköltségeket-e)

Az elszámoló árnak a tényleges beszerzési árat kell megközelítenie, ezért időszakonként indokolt összehasonlítani a  tényleges beszerzési árakkal és jelentős eltérés esetén az elszámoló árat módosítani kell. A módosítás következtében a készlet összértéke nem változhat meg, mivel az elszámoló árhoz kapcsolódik a beszerzési árra történő helyesbítés, a különbözet készletmozgások alkalmával történő elszámolása.

Az egyéb árukészletet a vállalkozó beszerzési áron vagy fogyasztói áron is nyilvántarthatja.

A betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron tartják nyilván, ebben az esetben a göngyölegek árkülönbözete számlán kell kimutatni a beszerzési ár és a betétdíjas ár különbözetét.

A közvetített szolgáltatásokat, teljesítményeket a vállalkozás számlázott áron tartja nyilván.

Bármilyen nyilvántartást és értékelési módszert alkalmazott a vállalkozó, a tárgyidőszak végén meglévő, a leltárba felvett vásárolt készletet beszerzési értéken értékelni kell, majd az így megállapított értéket az értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, esetleg a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásával helyesbíteni kell.

Az óvatos értékelés elvének megfelelően a készletek beszerzési árát, előállítási költségét illetve könyv szerinti értékét csökkenteni kell, értékvesztést kell elszámolni, ha:

- a vásárolt készlet bekerülési (beszerzési) illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke,

- a saját termelésű készletek bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára.

A készletek minőségi, hasznosítási szempontból csökkent értékűekké váltak.

Visszaírással csökkenteni kell a korábban elszámolt értékvesztést, ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értékét.

Gazdasági események