Ma megbeszéljük a számviteli politika lényegét, ennek keretében megismerkedünk az elkészítendő szabályzatokkal, a számlarend készítési kötelezettséggel. Megnézzük, hogy egy adott vállalkozás számlarendjének kialakításánál mit kell figyelembe venni.
A számviteli politika belső szabályozás, az alkalmazott módszerek, előírások összessége, az Sztv. előírásainak betartásának megfelelően. A Számviteli politikát írásban kell rögzíteni. A Számviteli politikát a vállalkozás meglakulásának időpontjától számított 90 napon belül kell elkészíteni. Törvénymódosítás esetén szintén 90 nap áll rendelkezésre a számviteli politikán keresztülvezetni. A Számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
A Számviteli politikában rögzíteni kell mindazon eljárási módokat, amelykre Az Sztv. lehetőséget ad. Pl.: - A beszámolási és könyvvezetési forma - Az alkalmazandó mérlegséma - A mérlegkésztés időpontja - Az eredménykimutatás fajtája - A nyílvántartások kialakítása - Az eszözök minősítése a tevékenységben játszott szerepük alapján - A bekerülési (beszerzési, előállítási) értékek elemei, elszámolásuk feltételei - Értékelési feladatok meghatározása (Écs, értékvesztés, értékhelyesbítés) - A kiegészítő melléklet szerkezetének és tartalmának részletes meghatározása A számviteli politikában azt is meg kell határozni, hogy a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint a gazdálkodó: - Lényegesnek (a lényegesség elvének érvényesítése) - Az ellenőrzés az önellenőrzés során jelentősebb összegű, a megbízható valós összképet lényegesen befolyásoló hibának. - A behajthatatlan követelések vonatkozásában azt az értéket, amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. - Nem jelentősnek - Fajlagosan kis értékűnek (készletek értékelésekor) - Devizában v. valutában kimutatott eszközök, ill. kötelezettségek év végi átértékelésből adódó jelentős hatás mértékét. A számviteli politkának kötelezően tartalmaznia kell: - A leltárkészítési és leltározási szabályzatot - Az eszközök és források értékelésre vonatkozó értékelési szabályzatot, - A pénzkezelési szabályzatot - Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot - A bizonylati rend szabályzatot. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egyedi értékelés elvének megfelelően az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell értékelni, amelyeket a számviteli politika részeként írásban kell elkészíteni. Tételesen kell meghatározni a bekerülési érték tartalmát, az arra ható változások elszámolásának módját (értékcsökkenés, értékvesztés, visszírás, piaci értéken, valós értéken való értékelés eljárásait.) Az értékelési szabályzat tartalma:
1. Befektetett eszközöknél - Meg kell határozni, hogy a vállalkozás milyen szempontok alapján minősíti az eszközöket befektetett, ill. forgóeszköznek - Ha kis értékű tárgyi eszköznél, az egyösszegű értékcsökkenés leírását választotta, mi az az értékhatár, ami kis értékű tárgyi eszköznek minősül. - Részletesen meg kell határozni az egyes eszközöknél a terv szerinti értékcsökkenés módját - Ki kell jelölni azon tárgyi eszközök körét, amelyre értékcsökkenés nem számolható el - Meg kell határozni, hogy mely esetbben kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni, mikor kell azt visszaírni. - Befektetett pénzügyi eszközöknél meg kell határozni az értékvesztés és visszaírás elszámolásának módját, ezeket alátámasztó számítások, dokumentumok körét. - Ha a vállalkozás a piaci értéken történő értékelést választotta, ki kell jelölni ezen eszközök körét, a piaci ár kiválasztásának módszerét, a szükséges dokumentációt
2. Forgóeszközöknél Készleteknél: Rögzíteni kell a bekerülési érték, a piaci érték, az értékvesztés és visszaírása meghatározásának módját. Követeléseknél: - Meg kell határozni, mi alapján minősíthető a követelés behajthatatlannak , ki kell alakítani ennek dokumentációs hátterét - Élni kíván-e a vállalkozás a bizonytalanná vált követelések értékelésének egyszerűsített eljársával. - Ki kell dolgozni és rögzíteni kell az adósók minősítésének szempontjait. Pénzeszközöknél Írásba kell foglalni, hogy milyen módszerrel (átlagárfolyamon, FIFO) számolják el a valuta, illetve devizaszámlákon történt pénzmozgásokat.
3. Források - Szabályzatba kell foglalni a kötelezettségek elismerésének feltételeit. - A külföldi pézértékre szóló kötelezettségek értékelési módját - Ha a vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelés lehetőségét, akkor a megállapítás módját. Az egységes számlakeret célja és tartalma Az Sztv. értelmében a vállalkozásoknak az egységes számlakeret alapján köteles a számlarendjét kialakítani. Az egységes számlakeret célja, hogy az eszközök és a források, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget nyújtson a beszámoló elkészítéséhez. Az 1-3. számlaosztályok az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály a forrás számlákat tartalmazza. Az 1-4. számlaosztályok biztosítják a mérleg összeállítását. 1. Számlaosztály Befektetett eszközök. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök (beruházások, immat.javakra, beruházásokra adott előleg) a befektetett pénzügyi eszközök nyílvántartására szolgáló számlák. 2. Számlaosztály Vásárolt készletek, saját előállítású készletek. 3. Számlaosztály Forgóeszközök (kivétel a készletek) Pénzeszközök, forgatási célú értékpapírok, vevőkkel, adósokkal, munavállalókkal, állami költségvetéssel szembeni követelések, aktív időbeli elhatárolások 4. Számlaosztály Az eszközök forrásai. Ide tartoznak a saját tőke, céltartalékok, hátrasorolt, hosszú és rövidlejáratú kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és 8-9 számlaosztályok számlái tartalmazzák. 5. Számlaosztály A költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Itt kell vezetni a saját teljesítmények ellenszámláit is (581,582). Záráskor az itt vezetett számlák egyenlegét át kell vezetni a 8. számlaosztályba. (Kivéve 581,582) 6-7. Számlaosztály A vállalkozástól függ, hogy ezeket a számlákat használja-e, attól függően, hogy milyen részletezettségű nyílvántartási rendszert alakítottak ki. 8. Számlaosztály Tartalmazza az értékesítés elszámolt önköltségét, a közvetett költségeket, az 5. számlaosztályból ide átvezetett költségeket, az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordítások, a rendkívüli ráfordításokat. 9. Számlaosztály Itt kell kimutatni az értékesítés nettó árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit, valamint a rendkívüli bevételeket. 0. Számlaosztály Vezetése akkor kötelező, ha a vállalkozásnak mérlegen kívüli kötelezettségei is vannak (függő kötelezettségek, biztos jövőbni kötelezettségek) A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma. Az egységes számlakeret csak a legalapvetőbb szabályozást tartalmazza, ezért a vállalkozásnak ki kell dolgoznia a számlarendjét, ami részletes belső szabályozási rend. A számlarend a számviteli politika része, amelynek kialakítása során el kell dönteni: - milyen legyen a kötelező számlaosztályok egyedi sajátosságot érvényesítő részletezése, - a készletek nyílvántartási értékének megválasztása, az ár-értékkülönbözetének alkalmazása, - a közvetlen és közvetett költségek elhatárolásának tartalmi meghatározása, - az üzemi (üzleti) eredmény meghatározásának módszere, - a költségelszámolás technikájának megválasztása (kizárólagos, elsődleges , másodlagos) - a kötelezően elő nem írt 6-7 számlaosztályok alkalmazása. A számlarendnek biztosítania kell: - Megfelelés az egységes számlakeret előírásainak - Segítse a számviteli politika elősegítését - Szerkezete, tagolása, részletezése legyen érthető, világos, áttekinthető - Segítse a belső és külső ellenőrzést - Adjon alapinformációt az elemző tevékenységhez - Biztostsa, hogy az információk kellő időben, kellő részletességgel jusson el a döntéshozókhoz. Még bővebben a számviteli törvény alábbi paragrafusai alatt tudsz tájékozódni: Kettős könyvitel 159. §. Az egységes számlakeret 160.§.
A számlarend 161. §.