Minden ami számvitel... A-tól Z-ig

Számvitel vizsgára készülsz, vagy szeretnéd ismereteidet bővíteni, netán most ismerekedsz a tantárggyal vagy csak egyszerűen kíváncsi vagy? Ha a válasz igen, akkor itt a helyed! Gyere, és számvitelezz Te is!

Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközök között azokat a pénzügyi befektetéseket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozás azzal a céllal fektetett be más vállalkozásnál vagy adott át, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befektetése révén a másik vállalkozásban befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Azok a pénzügyi eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét egy éven túl szolgálják.

 

IIII/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban   171        

2. Tartósan  adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban  191, 195

3. Egyéb tartós részesedés                                   172

4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló  váll192,196                                                                         

5. Egyéb tartósan adott kölcsön            193, 197, 198

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 181, 182, 183, 184

7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 177

8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetet 178, 188

 

Csökkenti az értéket, de mérlegsorban nincs: 179, 189, 199

A befektetett pénzügyi eszközöket minden egyes mérlegkészítéskor minősíteni kell, abból a szempontból, hogy az eszközök a mérlegfordulónap után is tartósan szolgálják-e még a vállalkozás tevékenységét. Ha nem, a forgóeszközök közé kell átsorolni az adott eszközöket. A befektetett pénzügyi eszközök a közgazdasági tartalmuk alapján lehetnek: tulajdoni részesedést jelentő befektetések, tartósan adott kölcsönök, ide értve a hosszú lejáratú bankbetéteket is, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

 

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) között kell kimutatni azokat a gazdasági társaságban lévő tartós befektetéseket, amelyek célja az, hogy azok után a vállalkozás elsődlegesen osztalékot kapjon, illetve azok révén befolyási, ellenőrzési, irányítási lehetőségre tegyen szert. Az ilyen értékpapír a birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Formailag lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír.

 

Fajtái: részvény, üzletrész, vagoni betét, befektetési jegy, kockázati tőkejegy, kockázati tőkerészvény.

A mérlegben tulajdonosi jegyzés részesedésként csak a már kiegyenlített összegben szerepeltethető. Ameddig a befektetés szerinti társaság jegyzett tőkéjét vagy annak változását a Cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos vállalkozásnak a mérlegben követelésként kell szerepeltetni a befektetésre átutalt összeget, illetve az átadott eszköz létesítő okiratban elismert értékét. Az értékesített részesedéseket az állományból ki kell vezetni.

 

Ha a pénzügyi rendezés csak a fordulónapot követően történik meg, egyéb követelésként szerepel a mérlegben. Adott kölcsönök közé azokat a pénzügyi befektetéseket kell sorolni, amelyeket a vállalkozó forintban, vagy devizában nyújtott más vállalkozó vagy magánszemély számára.

 

A kölcsönnyújtás célja a szerződés szerinti kamatjövedelem és/vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása lehet. Itt kell kimutatni azoknak a hosszúlejáratú bankbetéteknek az összegét is, amelyeket a vállalkozó tartós lekötéssel helyezett el valamely hitelintézetnél. A devizabetétek összegét devizanemenként és devizabetétenként elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a tulajdonos azzal a céllal vásárolt, hogy azok után kamatra vagy a későbbi eladás során árfolyamnyereségre tegyen szert. Lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, illetve értékpapírnak minősített jogot megtestesítő okirat.  Fajtái: kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, takaréklevél, jelzáloglevél, közraktárjegy, kárpótlási jegy.

A részesedések könyv szerinti értékének az aktuális piaci értéktől való pozitív eltérése külön mérlegsoron, értékhelyesbítés címén kimutatható. A mérlegfordulónappal megállapított könyv szerinti érték és a piaci érték közötti pozitív előjelű különbözetet, annak az előző évhez képest bekövetkezett változását lehet értékhelyesbítésként elszámolni. Ha a piaci érték csökken, az értékhelyesbítést csak annak nyitóállománya mértékéig lehet lecsökkenteni, az ezen felüli negatívumot értékvesztésként kell elszámolni.

 

Értékhelyesbítés elszámolásánál figyelembe kell venni a korábbi értékvesztés visszaírását. Csak a bekerülési értékre visszaírt érték fölötti különbözetet lehet értékhelyesbítésként kimutatni.

A befektetett pénzügyi eszközöket bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni. A bekerülési értéknek része a befektetett eszköznek minősített tulajdoni részesedést jelentő befektetés illetve a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aktiválásáig felmerült, az eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó vételi opció díja illetve bizományi díj összege is.

 

Tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési- beszerzési értéke:

- alapításkor, tőkeemeléskor: a  ténylegesen befizetett pénzbetét és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összeg

- vásárláskor: részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték

- csoportos nyilvántartás esetén: a bekerülési értékek alapján számított átlag, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott beszerzési ár

- a befektetést fogadó vállalkozás jegyzett tőke leszállításakor a befektetés névértéke fejében átvett más vállalkozásban szerzett tulajdonosi részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a gazdasági társaság által közölt, számlázott érték

- cégvásárláskor: üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték.

 

Tőzsdén jegyzett részvények bekerülési értéke a tőzsdei árfolyam, ha a vállalkozás a vásárlással közvetlen irányítást biztosító befolyásolást szerzett és az eltérést lényegesnek minősíti. Tőzsdén nem jegyzett részvények bekerülési értéke a befektetés saját tőke értéke, ha a vállalkozás a vásárlással közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett és az eltérést lényegesnek minősíti.

 

Adott kölcsönnél a bekerülési érték:

- a folyósított összeg

- devizában adott kölcsön esetén a felhasznált devizának az átutalás napján érvényes árfolyamon számított aktuális forint értéke, vagy ha hitelintézettől vásárolták az átutaláshoz szükséges devizát a hitelintézet által leszámlázott összeg

Hosszú lejáratú bankbetéteknél a bekerülési érték:

- az elhelyezett forint betét összege

- lekötött deviza összegének a lekötés napján érvényes árfolyamon átszámított aktuális forint értéke

 

Tartós hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező felhalmozott kamat összegét. A kamat tartalom megállapításánál figyelembe kell venni a kamatfizetés időpontját. Ha a kamatot évente fizetik, az utolsó kamat fizetés napjától a beszerzés napjáig számított időarányos kamat összegét kell a vételárból visszaszámítani. Ha a kamatot egy összegben, az értékpapír lejáratakor fizetik meg, az értékpapír kibocsátásától a beszerzés napjáig járó kamat tartalmat kell a pénzügyi műveletek bevételét csökkentő tételként elszámolni.

A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében további sajátosság, hogy a vételárban érvényesített árfolyamveszteséget vagy nyereséget az időbeli elhatárolás elvének megfelelően időarányosan lehet elszámolni.

 

A névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír beszerzési értéke és a névértéke közötti árfolyamnyereségből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni.

A névérték felett vásárolt hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési értéke és a névérték közötti veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.

 

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sajátos formája a diszkont értékpapír, amely olyan nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki és a lejáratkor névértéken váltanak be, tehát a bekerülési érték és a lejáratkori érték közötti különbözet a kamat. A diszkont értékpapír bekerülési értéke a vételár.

 

Bekerülési értéken értékelt eszközök esetében indokolt lehet értékvesztést elszámolni vagy a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni.

Valós értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök esetében az értékelési különbözetet kell szükség szerint módosítani.

A devizában kifejezett eszközöket az árfolyamváltozás szempontjából értékelni kell.

 

Az adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek esetében értékvesztést kell elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontjában tudni lehet, hogy a követelés összege várhatóan nem a teljes összegben kerül kiegyenlítésre.

Az adott kölcsönök értékvesztését az egyéb ráfordítások, a hosszúlejáratú bankbetétek értékvesztését a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni.

Ha a behajthatatlanság ténye bizonyított, hitelezési veszteséget kell elszámolni, a mérlegben a követelést nem lehet szerepeltetni.

 

A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú, kamatozó értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha annak könyv szerinti értéke és felhalmozott kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni: az értékpapír tőzsdei, azon kívüli árfolyamát, piaci értékét, az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését.

 

A devizában fennálló befektetett pénzügyi eszközöket sajátos módon kell értékelni:

 

- általánosan: először az eszköz értékvesztését/visszaírását kell elszámolni a deviza, valuta nyilvántartási árfolyamán, majd az átszámítás árfolyam különbözetét kell megállapítani

- amennyiben a vállalkozó él az értékhelyesbítés lehetőségével: az értékvesztés, illetve az értékhelyesbítés forintösszegének meghatározásánál összevontak kell figyelembe venni a keletkezett árfolyam különbözetet.

 

Az elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, ha a befektetett pénzügyi eszköznek a korábban elszámolt értékvesztés figyelembe vételével meghatározott könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan alacsonyabb, mint az eszköz piaci értéke.

 

Az értékvesztés visszaírásával a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba történt befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eszköz piaci értékét, illetve a névértékét, ha az értékpapír bekerülési értéke magasabb volt a névértéknél.

 

Egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások esetében a visszaírás alkalmazása nem kötelező.

 

A fordulónapon devizában, valutában fennálló értékpapír, adott kölcsön, bankbetét követelés összege után a forintra átszámítás nyereségét vagy veszteségét el kell számolni, ha számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket a mérlegbe beállított összes forintra átszámított eszköz, illetve kötelezettség tétel összevont árfolyam különbözetének egyenlege meghaladta.

 

Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása

 

Az értékpapírok, részesedések analitikus nyilvántartásában szerepelnie kell: a befektetés éve, lejárat éve, befektetés bekerülési értéke, névértéke, a befektetés összege az időközben végrehajtott értékbeli vagy mennyiségi változásokkal együtt, a befektetés jellemzői, a befektetés hozama, halmozott osztalék, kamat feltételek és összegek, jegyzett de még ki nem egyenlített részesedések, a vevőnek átadott de még be nem fizetett ellenértékű tételek.

 

Az adott kölcsönök nyilvántartása: kölcsönbevevő azonosító adatai, kölcsön folyósítás ideje, kölcsön lejárata, a törlesztő részletek összege, esedékessége, adósminősítési információk, értékvesztés és visszaírás összege, alapkamat, késedelmi kamat mértéke, biztosítékok fajtái.

 

Annak a vállalkozónak, amelyik a befektetett tulajdoni részesedéseket a mérlegben piaci értéken mutatja ki, az analitikus nyilvántartást ki kell egészítenie: értékhelyesbítés nyitó egyenlege, tárgyévi növekedése, csökkenése, értékhelyesbítés záró egyenlege.

 

Szt. előírásai alapján a mellékletben ki kell mutatni:

Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét,  amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata, közös vállalata, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása,

továbbá minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, ahol a vállalkozó jelentős befolyással- többségi irányítást biztosító befolyással- közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik  külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét.

A befektetett pénzügyi eszközök értékelése során elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

 

A tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorból külön-külön mennyi az anya- illetve a leányvállalattal szembeni követelés. A kötelező adatokon kívül célszerű olyan információkat is megadni, amelyek a vállalkozás befektetéseit hitelesen minősítik.

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 54
Tegnapi: 202
Heti: 1 007
Havi: 4 203
Össz.: 899 486

Látogatottság növelés
Oldal: Befektetett pénzügyi eszközök
Minden ami számvitel... A-tól Z-ig - © 2008 - 2017 - szamvitelezz.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: m?rleg - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »