Minden ami számvitel... A-tól Z-ig

Számvitel vizsgára készülsz, vagy szeretnéd ismereteidet bővíteni, netán most ismerekedsz a tantárggyal vagy csak egyszerűen kíváncsi vagy? Ha a válasz igen, akkor itt a helyed! Gyere, és számvitelezz Te is!

Követelések

B/II/1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)         31

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben                               32

3. Követelések egyéb részesedései    viszonyban lévő                     33

vállalkozással szemben                                          

4. Váltókövetelések                                                                           34

5. Egyéb követelések                                                                        36

 

A követelések szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek:

- vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez

- hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez,

- kölcsönnyújtáshoz

- előlegfizetéshez kapcsolódnak.

 

A vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is a követelések között mutatjuk ki.

A Szt. a követeléseket a mérlegben azok közgazdasági tartalma és lejárati ideje szerint csoportosítja:

- a befektetett eszközök között szerepelnek az immateriális javakra, beruházásra adott előlegek, az egy éven túli lejárattal adott kölcsönök

- a forgóeszközök között kell kimutatni a készletekre adott előlegeket, továbbá az egy éven belüli követeléseket,

- a forrás oldalon, a  saját tőke elemeinél levonásként kerül kimutatásra a jegyzett, de még be nem fizetett tőke.

 

Mérlegbe csak az adós által elismert követelés állítható be. A követeléseket a mérlegkészítéskor adósonként együttesen minősíteni kell. A minősítést az adós fizetési készsége, fizetőképessége alapján kell elvégezni. Behajthatatlanná vált követelést nem szabad a mérlegben szerepeltetni.

 

A Szt. a vállalkozás hatáskörébe utalja a devizában/valutában kifejezett eszközök és kötelezettségek forintra való átszámításának meghatározását.   Választhat:

- a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán vagy

- a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az értékelés választott módszerét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

 

A külföldi pénzértékre szóló követelés összegét a mérlegben a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a vállalkozó számviteli politikájában meghatározott árfolyamon átszámított forintértéken kell szerepeltetni, feltéve, hogy a mérlegfordulónapi devizában/valutában kifejezett eszközök és kötelezettségek átértékeléséből származó összevont árfolyam különbözet a számviteli politikában megjelölt jelentős mértéket nem haladja meg.

Ha az a jelentős mértéket meghaladja, a mérlegben a követelés összegét a fordulónapi árfolyamon kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az árfolyamveszteség csökkenti vagy az árfolyamnyereség növeli-e a követelés könyv szerinti értékét.

 

Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét barter ügylet keretében azonos devizaértékű importáruval vagy szolgáltatással egyenlítik ki, a külföldi vevőkövetelés és az export árbevétel forintértékét a szerződés szerinti devizaértéknek az első teljesítéskor érvényes, a számviteli politikában meghatározott árfolyamán kell meghatározni.

 

Ha a vállalkozás az előleget devizában utalta át, a követelés forintértékét az határozza meg, hogy a vállalkozó rendelkezik-e devizával vagy azt vásárolnia kellett:

- ha nincs devizaszámlája, a devizát vásárolnia kellett, az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által meghirdetett, a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó eladási árfolyamon átszámítva

- ha a vállalkozás rendelkezett devizával, akkor a deviza számviteli politika szerinti, azt kell állományba venni.

 

Áruszállításból, szolgáltatásból származó követelések

A fizetendő általános forgalmi adót is tartalmazó, a vevők által elismert követelés összegét lehet kimutatni. A vevőkövetelés alapbizonylata a számla.

 

Váltókövetelések

A váltó olyan fizetési igényvény vagy felszólítás, amely későbbi időpontban esedékes fizetés vállalását, kötelezettségét testesíti meg.

 

A váltó kibocsátója fizetési ígéretet tesz, hogy a váltón feltüntetett időpontban és módon a váltó birtokosának a megjelölt összeget (a váltó  névértékét, amely a kiváltott követelésen kívül a kamatot is magába foglalja) kifizeti.

 

A váltóbirtokos a váltó esedékessége előtt az idegen váltó forgatásával (a váltó nyilvántartás szerinti értéke és az időarányosan járó kamat együttes összegének mértékéig) a szállítójával szembeni tartozását úgy teljesítheti, hogy az adós a váltó új birtokosának fog fizetni, vagy az esedékesség előtt a váltóbirtokos a váltót pénzintézetnél leszámítoltathatja. Ez esetben a lejárat és a leszámítolás időpontja közötti időtartamra jutó kamatról lemond a bank javára.

 

A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a vele kiegyenlített követelés összegében kell nyilvántartásba venni, a kamat összegét a váltókövetelésben nem szabad figyelembe venni.

Év végén a váltókövetelés kamatából a mérleggel lezárt évre időarányosan járó összeget (devizás váltó esetében a mérlegfordulónapi árfolyamon Ft-ra átszámítva) az aktív időbeli elhatárolások között el kell számolni, a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben.

 

Ha a vállalkozás követelése fejében részesedési viszonyban álló vállalkozástól fogadott el váltót, a követelés összegét nem szerepeltetheti a mérlegben a váltókövetelések között.

 

Sajátosan kezelt követelések

Sajátos módja a követelés keletkezésének, ha ahhoz engedményezés útján jut a vállalkozás, az engedményező eladja a harmadik féllel szemben fennálló követelését a kedvezményezettnek, akinél a kapott követelés közgazdasági tartalma már nem lehet azonos az eredeti szerződésben foglalttal, ezért az csak egyéb követelésként mutatható ki a mérlegben.

 

Követelésnek minősülnek a vagyoni értékű jog, szellemi termék vásárlására. Beruházásra, készletbeszerzésre átutalt, adott előlegek is. Az előlegeket könyv szerinti értéken kell nyilvántartani mindaddig, amíg azzal a kedvezményezett el nem számolt, vissza nem fizette, vagy az előleg célja szerinti teljesítés elmaradása és vissza nem fizetése miatt behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A mérlegben az adott előleget annak célja szerint az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél, a készleteknél, illetve az egyéb követelések között kell szerepeltetni.

 

Követelésnek minősül a jegyzett, de be nem fizetett tőkekövetelés is, amelyet a mérlegben negatív előjellel, a saját tőkénél kell kimutatni.

 

Áruszállításból, szolgáltatásból származó követelés

 

 

Követelés értéke nyilvántartásba vételkor

Pénzügyi teljesítés megtörtént, van deviza számla

Pénzügyi teljesítés megtörtént, nincs deviza számla

Értékesítés, egyéb követelés

a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, számviteli politikában rögzített árfolyamon

a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó, számviteli politikában rögzített árfolyamon

a hitelintézet által az elszámolási betétszámlán jóváírt forint összeg

Eredményhatás

-

realizált árfolyamnyereség vagy veszteség

realizált árfolyamnyereség vagy veszteség

Barter ügylet

 

 

Eredményhatás nincs.

az export vagy import közül az első teljesítéskori, a számviteli politikában rögzített árfolyamon

árfolyamváltozás nincs

árfolyamváltozás nincs

 

Pénzügyi teljesítésből származó követelések

 

 

Követelés értéke nyilvántartásba vételkor

van deviza számlája

Követelés értéke nyilvántartásba vételkor

nincs deviza számlája

Pénzügyi teljesítés megtörtént, van deviza számla

Pénzügyi teljesítés megtörtént, nincs deviza számla

Adott kölcsön, devizaszámláról átutalt előleg

- átutalás napján érvényes árfolyam

- deviza könyv szerinti árfolyama

a ténylegesen fizetett összegben

a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó, számviteli politikában rögzített árfolyamon

a hitelintézet által az elszámolási betétszámlán jóváírt árfolyamon

Eredményhatás

az átutalás napján érvényes árfolyamon számolva árfolyamnyereség vagy veszteség

-

realizált árfolyamnyereség vagy veszteség

realizált árfolyamnyereség vagy veszteség

 

Be kell mutatni a kiegészítő mellékletben a követelések eredeti nyilvántartásba vételi értékét, az  üzleti évben elszámolt, a halmozottan elszámolt értékvesztés és visszaírás összegét.

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 97
Tegnapi: 156
Heti: 834
Havi: 2 534
Össz.: 887 603

Látogatottság növelés
Oldal: Követelések
Minden ami számvitel... A-tól Z-ig - © 2008 - 2017 - szamvitelezz.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: m?rleg - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »