Milyen lehetséges rendezési módjai vannak a negatív saját tőkének?

A válság hazánk gazdasági szektorát is érzékenyen érintette. A veszteséges gazdálkodás során negatívvá vált a társaságok saját tőkéje. A gazdasági társaságokról szóló törvény előírja ezen helyzetek megszüntetését.

Felvetődik tehát a kérdés:

Milyen lépéseket kell ahhoz tehetünk, hogy a vállalkozásunk továbbra is a jogszabályok betartása mellett működjön?

A lehetséges lépéseket példákon keresztül mutatom be.

I. Tőkeemelés:

Ezt megtehetjük készpénz befizetésével:

Ebben az esetben figyelembe kell venni a gazdasági társaságokról szóló 143. §.2. bekezdésének a) pontját, mely szerint amennyiben az ügyvezető tudomást szerez, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, köteles haladéktalanul a szükséges intézkedések megtétele céljából összehívni a taggyűlést.

Pl.: Gógyi Kft törzstőkéje: 3.000.000 Ft

Negatív saját tőke összege: (-) 10.000.000 Ft

Ha a negatív saját tőke összegével, azaz 10.000.000 Ft-tal emelkedik meg a jegyzett tőke, akkor a jegyzett tőke 13.000.000 Ft lesz, a saját tőke összege pedig nulla Ft. Ezzel a probléma nem oldódott meg, hiszen a saját tőke összege nem éri el a jegyzett tőke összegének felét.

Tehát a megoldás az, hogy a jegyzett tőkét legalább a negatív saját tőke kétszeresének + a jelenlegi jegyzett tőkének megfelelő mértékben kell megemelni. Ha a fenti példánkat vesszük alapul, az a következőképpen néz ki: (2x10.000.000)+ 3.000.000=23.000.000 Ft. Így a jegyzett tőke 26.000.000 Ft lenne, a saját tőke pedig 13.000.000, ami éppen a jegyzett tőke fele. Tehát készpénzes tőkeemeléssel így tudjuk biztosítani a társaság törvényes keretek közötti működését. Természetesen azt azért hozzá kell tennünk, hogy ez abban az esetben jelenthet megoldást, ha a társaság a jövőben már nem veszteségesen gazdálkodik.  

II.) Tőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással:

A gazdasági társaságokról szóló törvény 13. § (2) bekezdése szerint:"a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet." Ha a tag kölcsönt nyújtott a korábban táraság részére, és az ebből származó követelését tőkeemelésként, mint nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsáthatja. Ennek feltételei az alábbiak: társasági szerződés módosítása, a nem pénzbeli hozzájárulás táraság részére történő átadása, a törzstőke változásának cégjegyzékbe történő bejegyzése. Az átvételt követően a követelés és az eredeti kötelezettség egymással szemben ki kell vezetni.

A tagi kölcsön nyújtása miatti követelést a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Miután ezt a társaság átvette, a társasági szerződés módosításában meghatároztott értéken a kftnek állományba kell vennie. Csak az állományba vételt követően lehetséges a jegyzett tőke emelése a követelés állományba vételét nem lehet közvetlenül tőkeemelésként könyvelni, ezért azt a kötelezettségek között kell szerepeltetni. A jegyzett, de még be nem fizetett tőke számla eszközszámla, de azon az apportált követelés teljes összege megjelenhet, függetlenül attól, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást esetleg nem csak is kizárólag a jegyzett tőke növelésére adták. A kifejezetten csak a törzstőke emeléssel történő saját tőke rendezésével a fenti példánkat folytava, az alábbiak szerint nézki, kiegészítésként, a meglévő tagi kölcsön összege 5.000.000 Ft:

Tehát tőkeemelés tagi kölcsönnel: 5.000.000 Ft

További készpénzzel történő tőke emelés: 18.000.000 Ft

Összesen: 23.000.000 FT.

Összességében elmondhatjuk, hogy az előbbi lehetséges megoldások megvalósításához sok készpénzre lenne szüksége a Társaságnak. Kevesebb pótlólag bevonandó tőke akkor kell, ha a jegyzett tőke emeléssel egyidőben a tőketartalékba is kerül pénz.

A 2000. évi C. tv. 36. §-a (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:

a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,

b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,

c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,

d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét,

e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,

f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

 Folyt. köv.

 

Oldal: Negatív saját tőke rendezésének módjai
Minden ami számvitel... A-tól Z-ig - © 2008 - 2024 - szamvitelezz.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat