Ma a számviteli törvény szabályozásának szükségességéről, céljáról, hatályáról, kiterjesztéséről, valamint a számviteli alapelvekről olvashatsz

/a teljesség igénye nélkül/

A számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.

 

A számviteli törvény célja:

meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

 

A törvény hatálya:

kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.  

A tv hatálya alá tartozik a gazdálkodó:

- azaz a váll (minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez, ideértve a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, az egyesülést)

- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére,

- a Gt. szerinti előtársaság

- az államháztartás szervezetei 

- az egyéb szervezetek (lakásszövetkezet, társasház, társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, befektetési alap, tőzsde, magánnyugdíj és önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, közraktár)

- a Magyar Nemzeti Bank,

- továbbá az általuk illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

A Szt. hatálya nem terjed ki:

az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, amelyek az üzletei évben nyilvántartásaikat az eva tv. előírásai szerint vezetik.

 

Számviteli alapelvek /15 § - 16.§/

Elsődleges alapelv

- vállalkozás folytatásának elve

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudjak tevékenységét, nem várható működésének beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkentése.

 

Tartalmat meghatározó alapelvek

- a teljesség elve

A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményt, amely az eszközökre, forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatást gyakorol. Azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté.

- valódiság elve

A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük.

- összemérés elve

Az adott időszak eredményének meghatározásakor az adott időszak elismert bevételeit, azok megfelelő ráfordításait kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

- óvatosság elve

 

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

 

Megerősítő, alátámasztó alapelvek

- bruttó elszámolás elve

A bevételek és a költségek, illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.

- egyedi értékelés elve

Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

- időbeli elhatárolás elve

 

Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

- a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve

 

A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

- lényegesség elve

Lényegesnek minődül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

- költség-haszon összevetésének elve

A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

- tartalom elsődlegessége a formával szemben

A gazdasági eseményeket tényleges tartalmuk szerint kell bemutatni.

 

Formai követelményeket meghatározó alapelvek

- világosság elve

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

- következetesség elve

A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetést tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

- folytonosság elve

Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival.

Nem nevesített alapelvek: hasznosíthatóság elve, semlegesség elve, időszerűség elve

 

Oldal: Szv.tv alapelvek
Minden ami számvitel... A-tól Z-ig - © 2008 - 2024 - szamvitelezz.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat