Mit kell tudni a tárgyi eszközökről?
A tárgyi eszközök olyan vagyontárgyak, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve egy évnél hosszabb ideig tartósan szolgálják. Általában nagy értékűek, több termelési folyamatban vesznek részt, fokozatosan használódnak el.
Beruházásnak minősül a tárgyi eszköz: beszerzése, előállítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése.
A tárgyi eszközöket két nagy csoportra lehet osztani: üzembe helyezett és üzembe nem helyezett tárgyi eszközök.
Az üzembe helyezett tárgyi eszközök csoportjába azokat az eszközöket kell sorolni, amelyeket rendeltetésszerűen használatba vett a vállalkozó. Üzembe helyezési okmányt kell készíteni, ezen feltüntetett értéken kell a tárgyi eszközt aktiválni, azaz bruttó értéken állományba venni. Az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök közé a beszerzett, de még használatba nem vett eszközöket kell sorolni.
A mérlegben a tárgyi eszközöket könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. A könyv szerinti érték a bruttó érték és az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés valamint ez utóbbi visszaírásának együttes egyenlege. Az értékhelyesbítés nem része a könyv szerinti értéknek. A bruttó érték magában foglalja mindazokat a beszerzési és előállítási költségeket, amelyet a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig felmerültek és az egyedi tárgyi eszközökhöz hozzárendelhetők. A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor, legkésőbb az üzembe helyezéskor kell számításba venni.
Tárgyi eszközök értékadatai: bruttó érték (bekerülési érték)
+ vételár , + felár , - engedmény
+ szállítási, rakodási költség
+ üzembe helyezési költség
+ beszerelési költség
+ alapozási költség
+ próbaüzemeltetési költség
+ beszerzéshez kapcsolódó adók
+ aktiválásig felmerült hitelek kamata
+ üzembe helyezésig felmerült biztosítási díj
+ vámköltségek az importnál
+ illetékek, hatósági díjak (engedélyek)
+ le nem vonható áfa
Nem része a bruttó értéknek a levonható általános forgalmi adó. Ha a tárgyi eszközt a vállalat állítja elő, akkor a bruttó érték alapvető eleme a bekerülési költség, előállítási költség.
Terv szerinti értékcsökkenés
A terv szerinti értékcsökkenést és annak költségként való elszámolását az eszköz üzembe helyezésének időpontjától kell megkezdeni. A tárgyi eszközök értékelésének az eredményre gyakorolt hatása az értékcsökkenés elszámolásában jelenik meg.
A terv szerinti értékcsökkenés az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét csökkenti. Az összköltség eljárással készített eredménykimutatásban az értékcsökkenési leírás összege nevesítve szerepel. A forgalmi költség eljárású eredménykimutatásban az értékesítés közvetlen költségei között, más esetben az általános költségek között szerepel. Szt. alapján terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni: a földterület, telek, erdő, képzőművészeti alkotás, üzembe nem helyezett beruházások beszerzési értéke után, gyűjteménynél, a tervezett maradványértéket elért tárgyi eszközöknél.
A vállalkozás hatáskörébe tartozik, hogy milyen módszerrel és ütemben kívánja a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A döntést befolyásolhatja: a vállalkozás tevékenysége, az eszköz hasznos élettartama, kapacitáskihasználása, használat körülményei.
A tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési, beszerzési vagy előállítási értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben előreláthatóan használni fogják. A maradványértéket az eszköz hasznos élettartama végén várhatóan realizálható értéke alapján kell megállapítani.
Terven felüli értékcsökkenés
Elszámolható akkor: ha a tárgyi eszköz, a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert az eszköz a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált vagy megrongálódott, megsemmisült, illetve ha a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értékénél.
Az érték terven felüli csökkenését – a maradványértéket is csökkentve – olyan mértékéig kell elszámolni, hogy a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságnak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
A terven felüli értékcsökkenés elszámolása az egyéb ráfordításokon keresztül csökkenti az eredményt.
Visszaírás
A valódiság elvének megfelelően az eszközöket valós értéken kell a mérlegben szerepeltetni, így ha egy eszköznél a korábbi években terven felüli értékcsökkenést számoltak el, de annak okai már nem, illetve csak részben állnak fenn és az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, a terven felüli értékcsökkenés elszámolt összegét vissza kell írni az egyéb bevételekkel szemben. A visszaírás azonban nem lehet több, mint a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege.
A mérlegben csak meglévő eszköz mutatható ki, a hiányzó eszköz nettó értékét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amely az eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások összegét növeli. Ha később az eszközt fellelik, aktuális paci értékét rendkívüli bevételként kell elszámolni.
Értékhelyesbítés
A Szt. megengedi, hogy a tárgyi eszközök (beruházások és azokra adott előlegek kivételével) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. A piaci érték és az eszköz visszaírással korrigált nettó értéke közötti pozitív előjelű különbözet eszközcsoportonként elkülönítetten értékhelyesbítésként jelenik meg a mérlegben. Az értékhelyesbítésnek eredményre gyakorolt hatása nincs, az értékhelyesbítés összegét a saját tőkén belül, az értékelési tartalék tételben kell kimutatni.
II/1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok (12)
Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
Értékelés: vásárlás esetén ténylegeses beszerzési ár, - saját előállítás esetén előállítási költség
- apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték
- térítés nélküli átvétel esetén piaci értéken vagy nyilvántartási értéken
A mérleg szerinti érték meghatározásánál figyelembe kell venni a terv szerinti értékcsökkenést, valamint a terven felül elszámolt értékcsökkenés, illetve annak visszaírása összegét.
Nettó érték = bruttó érték – terv szerinti écs – terven felüli écs + terven felüli écs visszaírása
II/2. Műszaki berendezések, gépek, járművek (13)
A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló berendezések, egyéb gépek, szállítóeszközök, számítástechnikai eszközök, bérbe vett eszközök és az azokon végzett beruházások, felújítások.
Értékelés: vásárlás esetén tényleges beszerzési ár
- saját előállítás esetén előállítási költség
- apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték
- térítés nélküli átvétel esetén piaci értéken vagy nyilvántartási értéken
Nettó érték = bruttó érték – terv szerinti écs – terven felüli écs + terven felüli écs visszaírása
II/3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek (14)
A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgáló berendezések, egyéb gépek, szállítóeszközök, számítástechnikai eszközök, bérbe vett eszközök és az azokon végzett beruházások, felújítások.
Értékelés vásárlás esetén tényleges beszerzési ár
- saját előállítás esetén előállítási költség
- apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték
- térítés nélküli átvétel esetén piaci értéken vagy nyilvántartási értéken
Nettó érték = bruttó érték – terv szerinti écs – terven felüli écs + terven felüli écs visszaírása
II/4. Tenyészállatok (15)
Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek és ezen termékek értékesítése vagy egyéb hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Értékelés: vásárlás esetén tényleges beszerzési ár
- saját előállítás esetén előállítási költség
- apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték
- térítés nélküli átvétel esetén piaci értéken vagy nyilvántartási értéken
Nettó érték = bruttó érték – terv szerinti écs – terven felüli écs + terven felüli écs visszaírása
Értékelés
- a forintban adott előleg a ténylegesen fizetett (a levonható áfa nélküli) összegben kerül kimutatásra
- devizában adott előleg forint értékét úgy kell megállapítani, hogy ha a devizát vásárolták akkor a hitelintézetnek fizetett forintösszeget kell figyelembe venni, ha devizaszámláról történt az átutalás, úgy a könyv szerinti árfolyamon számított forintértéket kell figyelembe venni.
Tárgyi eszközök | ||
állománynövekedése |
állománycsökkenése |
könyvelések alapbizonylatai |
Beszerzés |
Értékesítés |
Külső számlák |
Követelés fejében átvétel (98) |
Terv szerinti értékcsökkenés (86) |
Szerződések |
Térítés nélküli átvétel (98) |
Terven felüli értékcsökkenés (86) |
Társasági szerződés |
Apport |
Selejtezés |
Leltári többlet jegyzőkönyve |
Tulajdoni hányad fejében átvétel (98) |
Térítés nélküli átadás (88) |
Térítés nélküli átvétel bizonylata |
Leltári többlet |
Káresemény (86) |
Hagyatéki, ajándékozási bizonylat |
Saját előállítás |
Hiány (86) |
Saját előállítás esetén jegyzőkönyv |
|
Apportként történő átadás (88) |
Szállítólevél |
|
Kötelezettség teljesítésére átadott tárgyi eszközök |
Üzembe helyezési jegyzőkönyv |
II/5. Beruházások, felújítások (16)
Beruházás a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig végzett tevékenység. Továbbá a beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is.
Felújítás
Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő tevékenység, amely az adott eszköz élettartamának megnövekedésével jár, a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak.
Felújítás a korszerűsítés is, ha az a tárgyi eszköz részeinek eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével növeli a tárgyi eszköz teljesítőképességét, használhatóságát.
Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódott karbantartás.
Értékelés: kiindulás az elszámolt bekerülési érték, melyet csökkenthet a terven felüli écs, illetve növelhet a terven felüli écs visszaírása.
II/6. Beruházásokra adott előlegek
A beruházási szállítónak, import beszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok eladójának ilyen címen átutalt összeg.
Tárgyi eszközök nyilvántartása, tartalmazni kell: a tárgyi eszköz vállalkozáshoz kerülése évét, gyártási évét és számát, használatba vételének időpontját, beszerzési – előállítási költségét.
A mindenkori nettó érték meghatározásának feltételeit (években meghatározott várható használati idejét, maradványértéket, értékcsökkenés elszámolásának módját, az écs százalékos mértékét, teljesítményarányos egységkulcsot – évenkénti teljesítmény tényleges mértékét, éves leírás összegét, terven felüli écs összegét okát, terv szerinti écs megváltoztatásának indokait – időpontját, éves értékcsökkenés új összegét).
Ha az értékcsökkenés számvitelben meghatározott és adótörvényben elismert mértéke eltérő, akkor a nyilvántartásba célszerű felvenni az adózás szerinti nettó érték alakulását is. Az eltérés eredményhatását, amely a fizetendő adó összegén keresztül jelentkezik, a kiegészítő mellékletben ismertetni kell.
Ha a tárgyi eszközöket a vállalkozás piaci értéken szerepelteti a mérlegben, az analitikus nyilvántartást további tételekkel kell kiegészíteni, fel kell tüntetni: a eszköz piaci értéké és annak változásait, az értékhelyesbítés nyitó egyenlegét, az értékhelyesbítés tárgyévi növekedését, csökkenését és az értékhelyesbítés záró egyenlegét.
Ismertetni kell: a bruttó érték, az értékhelyesbítés meghatározásához választott értékelési módszereket,
- ha az előző évhez képes az értékelési gyakorlat megváltozott, be kell mutatni annak hatását
- az értékcsökkenés elszámolásáról: melyik eszközcsoportnál milyen módszert alkalmaz a vállalkozó, milyen gyakorisággal számolja el az értékcsökkenést, mi tette szükségessé a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, ez hogyan hatott az eredményre, az értékcsökkenés számvitelben és adózásban eltérő elszámolási módszerből eredő a fizetendő adó összegét befolyásoló korrekciós tényezők felsorolását.
A kiegészítő melléletben be kell mutatni a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, zárt bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegérték szerinti bontásban.
Amennyiben az év végi értékelés során azt állapítják meg, hogy a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, akkor a korábban kimutatott értékhelyesbítést az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni. A könyv szerinti értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kell a piaci érték szintjére lecsökkentetni.